Ha kedvelitek a lassan kibontakozó, skandináv krimiket idéző, komor, meghökkentő filmeket, akkor érdemes megtekintenetek a Sicario és Préri urai című filmek forgatókönyvírójának, Taylor Sheridannek a Wind River, magyarul Gyilkos nyomon című krimi elemeket tartalmazó neo-western filmjét.

A történet az Amerikai Egyesült Államok vadnyugati tájain, Wyomingban, egy havas hegyvidéki indiánrezervátumban játszódik, ahol egy fiatal indiánlány holttestére bukkanak, miután egy bűnbanda kegyetlenül megerőszakolta őt. A lány gyászoló családja az ügy kivizsgálására Cory Lambert, helybeli vadőr segítségére támaszkodik, akit a Marvel filmekből is ismert Jeremy Renner alakít és a Las Vegas-i FBI irodából érkező elszánt, ám tapasztalatlan Jane Banernek hívott ügynöknőre, akit a nyomozás vezetésével bíznak meg. A történet az igazság felderítéséről és a gyász feldolgozásáról szól, miközben egy lassan építkező bosszútörténet is kibontakozik a szemünk előtt. 

A Wind River nem átlagos bosszútörténet, mivel más irányvonalakat követ, mint a legtöbb klasszikus bosszúfilm. Elsősorban nem az akciófilmek kedvelőinek igényét szolgálja ki, mint például a Kill Bill, John Wick vagy Rambo filmek, amelyekben az akcióközpontú narratívák, látványos harcjelenetek kapnak hangsúlyt. Taylor Sheridan filmjében a történet nyomasztó atmoszférájának megteremtésére helyezi a fókuszt. A bosszútörténet meditatív tempóban bontakozik ki, valamint a helyszíne kiemelkedő szerepet kap. Wyoming hófödte, szikár tájképe szimbolikus jelentőséggel bír, mivel a vidéken élő mikroközösség nagyvárosoktól való elszigetelődését jelképezi és ezáltal az igazságszolgáltatáshoz való hozzáférés korlátozottságát is. Továbbá kifejezi a Wyomingi lakók és a külvilágból érkező személyek természettel szemben kialakuló kiszolgáltatottságát, mivel a vadonban való túléléshez és az igazság felderítéséért folytatott küzdelmek megnyeréséhez nem csak fizikai erő szükséges, hanem alkalmazkodás is a természethez.

A Wind Riverben a természet átvitt értelemben aktív szereplője a történetnek, mivel befolyásolja a főhősök döntéseit és viselkedését. Például Jeremy Renner alakította vadőr eltérően gondolkodik a megtorlásról a körülmények hatására, mint a klasszikus bosszúfilmekben igazságot szolgáltató hősök. A cselekmény során kiderül, hogy forr benne a bosszúvágy, mivel rájön, hogy az indiánlány brutális meggyilkolásának esete hasonlít saját lányának sorsához. A klasszikus bosszúfilmek sztárjaihoz képest, viszont Cory Lambert nem kezd öncélú tömegmészárlás végrehajtásába. Túl lát személyes bosszúvágyán. Felismeri, hogy az elszigetelt vidéki környezetben muszáj alkalmazkodnia a természethez és a vidék körülményeihez, valamint elfogadja a tényt, miszerint az elkövetők megleckéztetése túlmutat a személyes elégtételén. Nem saját bosszúvágyának beteljesítését tartja prioritásnak, hanem az elnyomott indián közösségnek akar igazságot szolgáltatni, mivel megfigyelése szerint az őslakósok képtelenek megtorlásra a vadonban való elszigeteltség miatt. Korlátozottak lehetőségeik az igazságszolgáltatásban és önvédelemben, szemben a Wyomingban garázdálkodó erőszaktevőkkel, akik nemcsak a természetben mozognak otthonosan, hanem a külvilágban is, ezáltal felül kerekedhetnek a vidéki közösség és a tehetetlen, naiv FBI -on egyaránt.

Cory Lambert a körülményeket kihasználva, körültekintően, alaposan megtervezi a bűnelkövetők rajtaütését a vadonban és higgadtan kivárja a megfelelő pillanatot, amikor levadászhatja őket. Ám nem a vérrontásra helyezi a hangsúlyt. Részben a természetre bízza a megtorlást, amely könyörtelen módon, saját törvényei szerint szolgáltat igazságot annak ellenére is, hogy az erőszaktevők könnyedén boldogulnak benne. 

A Wind River filmben bár elenyésző jelenetben láthatunk erőszakot, azonban amikor a bosszúfilmek kötelező fordulatához, a bűnelkövetők elszámoltatásához érkezik a cselekmény, olyankor a rendező gondoskodik arról, hogy a párbaj jelenetek a nézők emlékezetében rögzüljenek. Az elhalálozásoknak súlya van. Bár expliciten, nyersen vannak ábrázolva, de nem öncélúan. Az erőszakos jelenetek arra szolgálnak, hogy kiemeljék a film központi mondanivalóját, valamint fokozzák a film nyomasztó, feszültséggel teli atmoszféráját.

A rendező történeteiben, mint például az 1883-ban vagy a Yellowstoneban is rendszeresen visszatérő motívum a bosszú. Sajátos megközelítése szerint a revans célja nem csak a sértett fél méltóságának visszanyerése, hanem a társadalmunkban még mindig létező, egész csoportokat és közösségeket érintő igazságtalanságokra való figyelemfelhívás is.